Szonday Szandra - Szíves napló

"A betegség felszabadít!"

"Az én Varázshegyem" - A Korányi kórház története és mindennapjai

2018. július 03. 16:24 - Szonday Szandra

img_20160613_133213_1.jpgMint arról korábban is írtam, 2016 nyarán 3 hetet töltöttem a Korányi Kórház légzésrehabilitációján. A hely - annak ellenére, hogy kórházról volt szó, ahová leendő szívműtétem miatt utaltak be - nagyon megragadott és inspirált. Ma, ahogy Kálnoky László versei között szemezgettem, újból eszembe jutott a szanatórium, így úgy gondoltam, utánajárok kicsit a kórház történetének, és összefoglalom röviden akkori élményeimet. 

Mert ott volt például a gyönyörű park, mely június lévén tele volt virágzó bokrokkal és növényekkel. Valamint randa szocialista szobrokkal és régi, elhagyatott épületekkel, romokkal. (Meg macskákkal.) Nekem maga volt a Kánaán. Akkor kaptam új telefont, így egészségügyi sétáim során folyamatosan fotóztam, és igyekeztem utánajárni a hely történetének.

A kórház története - Az Erzsébet Királyné Szanatórium

A Korányi intézetet 1901-ben alapították, és ma annak a nagyszerű orvosnak a nevét viseli, akinek a magyar orvostudományban tett érdemeit, eredményeit felsorolni is nehéz lenne (az első belklinika létrehozása, a TBC kutatása, gyógyítása, a szanatóriumok fontosságának hangsúlyozása, stb.) A tuberkulózis (tüdőbaj, TBC, gümőkór) az egyik legtöbb halálesetet okozó betegség volt az emberiség történetében, és a 19. századra, az ipari forradalom nyomán kialakuló nagyfokú szegénység és az elmaradottság miatt igazi népbetegséggé vált. (A betegséget okozó Mycobacterium tuberculosis nevű baktériumot Robert Koch német orvos, mikrobiológus fedezte fel 1882-ben, amiért 1905-ben Nobel-díjjal tüntették ki.). TBC miatt a 20. század elején évente átlagosan mintegy 70–75 ezer ember halt meg. Olyan hírességek szenvedtek ebben a betegségben, mint Csehov, Chopin, Moliere, Paganini, Descartes, Orwell vagy Edgar Allan Poe.

Erzsébet királyné szantórium

Az Erszébet királyné szanatórium (mult-kor.hu)

Báró Korányi Frigyes élete

1828-ban született Nagykállón. Orvostanhallgatóként részt vett a szabadságharcban. A szabadságharc után egy évig a bécsi sebészeti klinikán képezte magát, 1851-ben avatták orvossá. Ám Bécset ugyan úgy, mint Pestet el kellett hagynia, és csak Nagykállón talált orvosi állást. 1866-ban kinevezték a belgyógyászat tanárává, ő szervezte meg az első belklinika létrehozását. 1886-87-ben már az egyetem rektora. Lelkesen szorgalmazta az egészségügyi reformintézkedések kidolgozását. A század végére sikerült pontosan megismernie a gümőkor klinikumát és járványtanát. Harcot indított a tuberkulózis ellen: nevéhez fűződik az első fővárosi tüdőbeteg gondozó létesítése, és a szanatóriumok fontosságát hangsúlyozta (Lásd híres előadását "A tüdőbetegek gondozása" címmel). A laboratóriumi kutatások bevezetését is neki köszönhetjük. Élete során számos orvosi bizottság tagja, elnöke volt,  több mint 150 tudományos közleménye jelent meg. 1913. május 19-én hunyt el Budapesten.

A szanatórium először Erzsébet királynéról kapta a nevét. Hogy miért? 

1898-ban alakult meg a Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatóriumi Egyesülete, amelynek elnöke Batthyány Lajos gróf, alelnöke pedig Korányi Frigyes volt. Az egyesület vezetői meghallgatást kértek I. Ferenc Józseftől, aki fogadta is őket a Budavári Palotában. Ígéretet tett, hogy telket adományoz egy szanatórium alapítására, így aztán az egyesület megkérte őfelségét, hogy hálából hagy nevezhessék el a leendő intézményt Erzsébet királynéról. Erzsébet királyné egyébként maga is TBC-ben szenvedett, Korfu szigetén, a tengerparti klímától remélték gyógyulását. Ma a róla elnevezett "pavilon" őrzi emlékét a kórházban.

13406929_533452720177141_3365576453927351240_n.jpg

Korányi Frigyes (Fotó: Fortepan)

Végül a budakeszi határában lévő "kőfeji" telket jelölték ki a célra, és 1901 októberében megnyílhatott a szanatórium a betegek előtt.  Első igazgatója Kuthy Dezső lett. (Kezdetekben 38 dolgozó, 3 orvos és 10 ápoló dolgozott a kórházban.) Az intézet első éves költségvetése 141 ezer ko­rona volt. Érdekesség, hogy a telken akkoriban lóistálló is volt, amely ma nővérszállóként működik. Ma már nemcsak rehabilitációs osztály, hanem sebészet, belgyógyászat, onkológia is található a kórház területén. 

img_20160618_145046.jpg

 "A gyógyulás hegyén"

A szanatóriumban megindult tehát a gyógyítás. Az évtizedek alatt több ezer embert kezeltek itt, a kórház egyre bővült. Sokáig egyébként a betegeket "fektették": a 19. század közepétől a bevett gyógykezelés az volt, hogy a pácienseket 16-24 órán át többnyire a szabad levegőn (Télen és éjszakai is!) fektették, miközben bőséges ellátásban részesítették őket. Ez néhány betegnek gyógyulást hozott, többségük azonban meghalt, így erősen vitatott, hogy ennek a módszernek lett volna érdemi hatása. A 20. század közepe felé aztán szépen felváltották mindezt a korszerű, gyógyszeres kezelések, sőt, idővel ingyenessé vált a gyógyszerellátás. A megelőzésre is nagy hangsúlyt fektettek: 1948-ban már minden járásban volt tüdőgondozó intézet, és a kórházi ágyak számát is megsokszorozták. Mindennek köszönhetően a halálozási arány a korábbi számok egytizedére csökkent. Mindenesetre a Korányi területén mai napig láthatók azok a nyitott folyosók, ahol a betegeket elhelyezték. 

Nézd őket, nézd, ahogy sorban feküsznek,
halálra szánt s gyógyulni akaró!
Tél van. Párája száll leheletüknek,
állukig ér a szürke takaró.
Láztól emésztve, csontvázzá aszottan
még küzd a test, hőmérőt tart a száj,
pedig jövőre nem feküsznek ottan,
mások csodálják, mily fehér a táj.
(Kálnoky László: A gyógyulás hegyén)

 

A szanatórium "fekvőcsarnoka" egy levelezőlapon. (koranyi.hu)

img_20160614_192624_1.jpg

Az egyik régi szanatóriumi épület nyitott folyosókkal, ahol egykor a betegeket fektették.

A hely hosszú múltjára nem csak a régi épületek és koros fák emlékeztettek lépten nyomon, hanem az épület tégláiba karcolt dátumok és monogramok is. Megrendítő volt felfedezni szobám teraszának falán ezeket a kéznyomokat. 

img_20160620_103825.jpg

Kutakodva a kórház története után, találtam egy képet a Fortepanban. Ugyan télen készült, mégis érdekes volt összevetni a jelennel: mennyi minden változott - és mennyi minden nem... A képeken tehát a Korányi "J" épülete, ahol a légzésrehabilitáció zajlik. A képek között azonban nemcsak két évszaknyi, hanem 50 évnyi a különbség, az első fotó 1967-ben készült. Persze az épület jóval régebbi. A teraszok fölé azóta tetőt húztak, és az épület előtti teret is több bokor, fa díszíti. Pár éve egy sétautat is átadtak a épület körül, melynek egyes megállóin különböző tornagyakorlatokat lehet végezni.

13466348_534024920119921_6330693228831702666_n.jpg

img_20160616_175802.jpg

Szobrok

A hatalmas park területén rengeteg szobor van elszórva. Ezek a legkülönfélébb stílusokban készültek. Van 1-2, ami jól sikerült, de vannak borzasztóak is, amik persze magukon hordozzák a szocialista művészeti követelmények jegyeit. Íme néhány műalkotás:

A légzésrehabilitáció épülete előtt látható ez az amőba-szerű Napóra (Jakovits József, 1980). Kicsit bumfordi, kicsit fura, de én szerettem. Leginkább egy modern ülőalkalmatosságra emlékeztetett. 

img_20160616_165948.jpg img_20160616_170024.jpg

Balra Berczeller Rezső 1971-es, táncoló nőalakokat ábrázoló szobra, följebb ugrókötelező lány szobra - sajnos az ugrókötél eltűnt.  (Az alkotót nem találtam meg.

img_20160612_172801_001_cover.jpg img_20160612_163320.jpg

Meglehetősen erotikus ülő női akt  alkot érdekes kontrasztot a sebészet ronda, modern épületével . (Id. Fekete Géza alkotása, 1966)

img_20160616_174821.jpg

Az én varázshegyem - vadromantika

A Korányi parkja tehát rengeteg felfedezni valót kínál, órákig el lehet bóklászni benne. Az alábbiakban random mutatok néhány képet a kedvenceim közül, hogy megmutassam a hely hamisítatlan hangulatát.

A parkban rengeteg a madár, de a főkapuhoz közeli kis medencében többszáz gőte és béka is lakik. Gyakran figyeltem a kis ebihalak, gőteivadékok fejlődését a szökőkút csobogását hallgatva. 

img_20160617_182335.jpg img_20160612_163639.jpg

 Gyönyörű virágok és árnyas pihenőhelyek mindenfelé. Noha hegyek között voltam, a nyár itt is nagyon meleg.

cam04473.jpg img_20160614_143414.jpg

 Az elmaradhatatlan macskák... Rendkívül jól érzik itt magukat, hiszen számos rejtekhely, potenciális zsákmány, hatalmas, zöld terület áll rendelkezésükre. A betegek is szívesen etetik őket. Ennek hátulütője azonban az, hogy nagyon elszaporodtak, ottlétem alatt is 2-3 vemhes nősténnyel találkoztam. Belegondolni sem merek, a túlszaporulat kérdését hogyan oldják meg...

img_20160616_175913.jpg

 Egy régi, elfeledett lépcsősor...

img_20160614_195130.jpg

Nemcsak a parkban, olykor az épületekben is akad látnivaló. Ez a gyönyörű üveg-alkotás a főépületben látható.  

img_20160618_185444_1.jpg

A kórház területén régen rengeteg létesítmény szolgálta az ott dolgozók kényelmét. Ez a vidám (ám meglehetősen pajzán) mackószobor az egykori óvoda udvarán áll (Bencsik István alkotása, 1969). Sportpálya, bográcsozó hely, apartman ma is található a kórház parkjában.

img_20160617_181008.jpg

A kilátás elképesztően gyönyörű volt a "J" épület teraszáról. 

img_20160614_113235.jpg

"Ódon báj" - sajnos sok minden felújításra szorulna...

img_20160620_103548.jpg

Én a szanatórium teraszán 2016 júniusában. A szobák az épületet körbeölelő, fedett teraszra nyílnak, itt végeztük minden reggel a csoportos légzéstornát. 

img_20160610_180835.jpg 

Tetszett a cikk? Kövesd a blogomat, vagy lájkold Facebook-oldalamat!

kovetes.jpg

Forrás: 

https://mult-kor.hu/igy-harcoltunk-a-tuberkulozis-ellen-az-otvenes-evekben-20150331

https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/orvosnal/cikkek/gyogyitas_az_erdo_kozepen/20071126141248?autorefreshed=1

http://www.fokusz.info/index.php?cid=1780752785&sid=1829655217&lista=1

http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_tuberkulozis_elleni_harc_az_otvenes_evek_elejen.html

http://www.koranyi.hu/index.php/regmult

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szivesnaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr914090781

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2018.07.05. 10:59:44

A múltkori Ludas Matyi intermezzó után beleolvastam a blogodba.

Mindenekelőtt jobbulást neked is és betegtársaidnak is.
Mondhatnám, hogy most már értem miért van ilyen sok időd, de legalább nem pangasz.
A verseid érdekesek, de azok is amiket itt-ott összeválogattál.

Kitartás!

Szonday Szandra · https://www.facebook.com/szondayszandraoldala/ 2018.07.05. 23:46:28

@gigabursch: Ó, köszönöm! Unatkozni biztosan nem unatkozom, mindig van írnivaló: szakdolgozat, tanulmány, vers, mikor mi. :D Eredetileg egyébként Kálnokyról akartam cikket írni, vagy olyan költőkről, akik szintén tüdőbetegségben szenvedtek, de jobban utána kéne néznem. :)
Amúgy versek: ha van kedved, less bele a holnapi Élet és Irodalomba! ;)
Megtisztelő, hogy olvasol. Szép napot!

Kőrössy Zakeus 2018.07.17. 09:05:07

"A megismerés és kifejezés bátorsága: ez az irodalom, humanitás." T.M.