"Rádöbbentem, mennyire más világ volt – és mégsem, mert a kis írások, rajzok azon emberi gyarlóságainkról szóltak  – ma már talán utánozhatatlan finom humorral, eleganciával –, melyek minden korban azonosak. A levelekből, írásokból, karikatúrákból gyönyörű képet kapott az ember nagyszülei világáról: mennyi fiatal költözött fel a városba a TSZ-ekből; milyen kényelmetlenek voltak a modern csőbútorok; hogy megy a fusizás és a lopás a gyárakból..."

Végre lejöttem a telekre, de egyelőre káoszba csöppentem: a konyhai dísztányértartó polc pár napja leszakadt, a villanyszerelés miatt (kiégett egy-két vezeték) az egész hálószoba bútorzatot szét kellett verni. Most tornyokban állnak a ruhák és könyvek, a kutya úgy sunnyog be egy labirintuson keresztül a helyére. 
A földön tornyusolnak a régi Ludas Matyi gyűjtemények is. Párom tett egy gyenge próbálkozást, hogy nem adjuk-e el őket, de kategorikusan nemet mondtam. Kordokumentum, magyaráztam, no meg emlék, talán az egyetlen örökségem apai nagyszüleimtől.

A korabeli Ludas Matyi újságokat ugyanis nagyszüleim kezdték gyűjteni az '50-es években, és szépen beköttették őket, egészen 1967-ig. Haláluk után a vaskos könyvek hozzánk kerültek, ekkor lehettem kb. 10 éves. Lehoztuk őket a telekre, a többi "könnyű olvasmány' (Rejtő Jenők, krimik, otthonról száműzött könyvek mellé), nekem pedig állandó szórakozásommá vált a megsárgult lapok böngészése.
Megnyílt számomra egy világ, megismerkedtem Jucikával (Pusztai Pál kedves alakja), a Caola termékekkel, a Mos6 mosókrémmel és a nemgyűrődő nejloningekkel, megtudtam, mi volt az ÁFOR, a BNV, a MÁVAUT, és a TÜKER.

Aktuálpolitika is volt bőven: Adeneuer, Eisenhover „Ike” tevékenysége,  Oroszország és Amerika versengése, melyet Iván és Joe párosával illusztráltak, a bagdadi paktum, afrikai történések, vietnami háború, űrveseny.  

Persze tudjuk jól: a Ludas Matyi nem lehetett „szabad” lap abban az időben, történetének java részében a pártállam „hivatalos” humorának sajtóterméke volt. A hetente megjelenő szatirikus lapot 1945-ben alapította a Moszkvából frissen hazatért Gábor Andor publicista, aki 1953-ban bekövetkezett haláláig a lap főszerkesztője maradt.

Mégis, évtizedeken keresztül Magyarország egyetlen vicclapja volt, hatása máig jelentős. Azoknak is szórakozást, kikapcsolódást jelentett, akiket nem érdekelt a politika. A lapba írt anno Heltai Jenő, Márai Sándor és Szép Ernő is, Örkény Istvén klasszikus novellája, A költészet hatalmáról is a Ludas Matyiban jelent meg először. Peterdi Pál, Szilágyi György is itt kezdte meg pályafutását. Kitűnő karikaturisták működtek közre: Szegő Gizi, Kaján Tibor, Toncz Tibor, Balázs-Piri Balázs, Sajdik Ferenc és még sokan mások. A lapban kisebb humoreszkek, versek, viccek, olvasói levelek, dialógusok, humoros-rajzos tudósítások, olykor külföldi „import-cikkek” is szerepeltek. A lap népszerűségét mutatja, hogy a 70-es években már Ludas Matyi évkönyvet is megjelentettek.

Sokan kértek segítséget ügyes-bajos dolgaik elintézéséhez a „Le a bürokráciával!” c. rovatban, melyre a legtöbbször válasz is érkezett. (Később indult „A Ludas Matyi jogásza válaszol”-rovat is. ) Persze ma már megmosolyogtató, olykor milyen problémákkal keresték fel a lapot: csomósodó iskolai kréta, ostya helyett papírtölcsérbe adagolt fagyi.

Csomósodó kréta. Üzenet az albertfalvai meosoknak, 1959

Rádöbbentem, mennyire más világ volt – és mégsem, mert a kis írások, rajzok azon emberi gyarlóságainkról szóltak  – ma már talán utánozhatatlan finom humorral, eleganciával –, melyek minden korban azonosak.A levelekből, írásokból, karikatúrákból gyönyörű képet kapott az ember nagyszülei világáról: mennyi fiatal költözött fel a városba a TSZ-ekből; milyen kényelmetlenek voltak a modern csőbútorok; hogy megy a fusizás és a lopás a gyárakból; hogy a szél is felkapta az alumínium esztálygot; milyen nevetséges volt olykor a női divat (Ó, miniszoknya!); hogyan fogadták a beat-korszakot; milyen volt a strandszezon a Balatonon; milyen mértékű volt az alkoholizmus és a gyógyszerfüggőség, stb.

(A Ludas Matyi 1993-ban szűnt meg. Szerkesztősége a rendszerváltozás küszöbén önállósítani akarta magát az állami Hírlapkiadó Vállalattól, a vállalat azonban nem adta a lapnevet, így 1990-től Új Ludas néven jelent meg a Mai Nap Rt. égisze alatt. Azonban mindkét lap példányszáma fokozatosan csökkent,és pár éven belül megszűntek.)

Forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/LudasMatyi/

Képek: saját

Nagy szám volt egy Hajdu mosógép (1964)

A boltok nem mindig működtek épp mintaszerűen (1959)

Jucika mindig kapott néhány kockát a lapban, állandó rovat volt (1959)

A nejlonharisnyákkal csak a gond volt. Jut eszembe, a szemfelszedőkre még emlékszünk? (1959)

Amikor még a Corvin volt "az" áruház (1959)

Reneszánszukat élték a modern bútorok. Akkor is, ha nem volt kényelmes. (1959)

Felháborodás tölcsérhiány miatt (1964)

Szeánsz, 1959

Nagy volt a verseny (1959)