Igen, tudom, megint egy COVID-os cikk... Igyekszem nem teleszórni a Facebook-om járványügyi dolgokkal, de ha az ember krónikus tüdőbeteg, akkor kikerülhetetlen, hogy foglalkozzon a témával, főleg, ha valamiféle információs, betegtámogatói szerepet is felvállalt.

De mielőtt még bárki "fenni kezdené a tollát", hogy jól beolvasson, és az előző bejegyzésem alatti kommentekhez hasonló káromkodós őrjöngésbe kezdjen, két dolgot előre leszögeznék: 1. Nem tagadom, hogy a járványt politikai célokra is felhasználják pro és kontra. 2. Nem tagadom, hogy a kormány hoz idióta intézkedéseket is. 

Pl. most éppen súlyos állapotban lévő gerincbetegek előre tervezett műtéteit mondták vissza - mert nem engedik, hogy egy Svájcban praktizáló, nemzetközi hírű, magyar gerincsebész (aki 1998-ban engem is összerakott) Debrecenbe jöjjön műteni. Most hónapok óta szervezett beavatkozások maradnak el, a betegek (köztük jó ismerőseim) pedig összeomlottak.

Szóval. Miről is fog szólni ez a cikk? Egy laikus tüdőbeteg elmélkedése lesz arról, miért is emelkedhet a fertőzött esetek száma, miért van itt a "2. hullám". Illetve miért van egyre több fiatal, 40 év alatti fertőzött.

Józan, paraszti ésszel hozok fel néhány megfontolandó érvet, amik akkor is befolyásolják egy járvány alakulását, ha nem vesszük tekintetbe a bonyolultabb járványtani dolgokat - amikhez nyilvánvalóan nem értek. Ugyanakkor mindenki figyelmébe ajánlanék egy remek dokumentumfilmet, ami remekül rávilágít többek közt arra is, mi a különbség egy átlagos influenzavírus és a jelenlegihez hasonló járványok között. 

Tehát: először is számolnunk kell azzal hogy itt az ősz, és az ezzel járó biológiai, éghajlati és életmódbeli változások alapvetően kiszolgáltatottabbá tesznek minket a fertőzésekkel szemben. Nem kell ahhoz sok ész, hogy belássuk: a hideg, változékony időjárás, a pollenszezon, az iskolakezdés sok olyan kihívás elé állítja a szervezetünket, ami alapjáraton is megvisel mindenkit. Nem véletlen, hogy a "sima" influenzaszezon is ilyenkor veszi kezdetét, és nem júliusban. 

1. Új évszak köszönt be

A nappalok egyre rövidebbek, nő a sötét órák száma, az idő egyre hűvösebb és csapadékosabb. Néha köd gomolyog, néha meg lehet fulladni a párától, máskor nyári hőség van, hogy két nap múlva ismét 10-15 fokkal leessen a hőmérséklet. Frontok jönnek mennek, az ember nem tudja, hogyan öltözzön. Én például tegnap még szandálban szaladgáltam, a tavon SUP-osok eveztek, éjszaka leszakadt az ég, ma hatalmas szélvihar van. Mindez pedig még egy egészséges ember szervezetét is megviseli, nemhogy azokét, akik amúgy is érzékenyek a frontra, vagy valamilyen betegséggel küzdenek. 

A csapadékos időt amúgy nagyon szeretik a kórokozók: ez a legideálisabb számukra. A nagyon meleg, száraz időt és a téli hideget sem komázzák, ilyenkor tobzódnak igazán. És ami nem mellékes: a légszennyezettség mértékére jelentős befolyással van az aktuális időjárás. A gyenge légmozgás, a ködös időjárás, valamint az alacsony hőmérséklet miatt a településeken jelentősen romlik a levegőminőség, a fűtési szezon kezdetével pedig egyre több káros anyag kerül a levegőbe. Egy-egy borongósabb napon az ember tényleg úgy érzi, a szmog megreked az utcákban. Ezt bizony tüdőnk is megérzi.

2. Pollenszezon 

Ó, igen... Aki allergiás, az bizony nagyokat bólogat. Nekik a szeptember igazi átok, különösen, ha parlagfűre érzékenyek. Ilyenkor zsáknyi zsebkendő nélkül nem tudnak kilépni az ajtón, a szemük egy vérfarkaséra hajaz, és szavukat alig érteni. Legyengült szervezetük kiváló terep a kórokozók számára, a koronavírus-fertőzés és a parlagfűszezon összefüggésére már a szakemberek is rámutattak. Sajnos, egyik barátnőm COVID-tesztje is pozitív lett, ami nem csoda, miután nagyon súlyos allergiában szenved. És hát az allergia sajnos népbetegség, köszönhetően az egyre rosszabb levegőnek, környezeti ártalmaknak.  A különböző allergiás esetek száma világszerte növekszik, és a fejlett országokban az allergiás megbetegedések, szinte járványszerű méreteket öltenek. 

3. Tanévkezdés 

Vége a nyárnak, amikor az emberek jó része szabad levegőn tölthette az idejét. A karanténos tavasz után szinte mindenki, aki tehette, menekült a természetbe vagy utazott. (Utóbbi már eleve növelte a fertőződés esélyét.) Most azonban visszatértek az emberek a szabadságról, megkezdődött az iskola, egyre kevesebb az esély arra, hogy ne a négy falak között töltsük az időnk. És ami még fontos: bár még vannak korlátozások, a tavaszi helyzettel ellentétben a legtöbb hivatal, bolt, étterem kinyitott, nem beszélve az iskolákról. Szóval most megint jó eséllyel töltenek hosszú órákat az emberek zárt terekben. És megelőző intézkedések (maszk, távolságtartás, stb.) ide vagy oda, még így is sok ember tartózkodik hosszú ideig együtt, pl. a dolgozók, kollégák, akik nagy valószínűleg leveszik a maszkot a "kulisszák mögött".

Újraindul az élet nyár után, megnő a városok forgalma, megint tömve vannak a buszok, villamosok, plázák. És megint tele vannak stresszes emberekkel az utcák. Bizony, ezt is számításba kell venni: nyilván nem mindenkinek jelentett a nyár lazulást, relaxot, de ettől függetlenül maga az iskolakezdés is sok szülő és gyerek számára hatalmas stresszfaktor, ami az egészségre is kihatással van. Nem beszélve az állandó bizonytalanságról, ami a járvány miatt is van.

Sajnos, ez egy ördögi kör: az emberek idegeskednek, rengeteg indulat tombol bennük, félnek (azok is, aki azt állítják, "nem ültek fel a propagandának"), mindez pedig kihatással van az egészségre is. Csak a Facebook-os kommentháborúkból jól lehet látni, az emberek mennyire frusztráltak és mennyi agresszió halmozódott fel bennük.

Egy egészséges ember talán jó ideig nem érzi meg ennek hatását a testében, de hosszú távon nagyon romboló ez az egész. Mióta a szívemet megműtötték, tudatosan próbálok nem idegeskedni, mert rögtön megérzem a légzésemen, vérnyomásomon, szívritmusomon, hogy "idegállapotba jöttem".  

És amiről már korábban szót ejtettem az időjárás kapcsán: a légszennyezés. Tavaly készültek vizsgálatok arra, hogy felmérjék, mekkora a légszennyezettség az iskolák környékén, az eredmények pedig aggasztóak. Ami nem meglepő, hiszen az iskolák többsége központi, forgalmas helyeken van, és a gyerekek szállítását sok szülő autóval oldja meg. De hasonlóan rossz levegőminőséget mértek buszmegállók környékén is, tehát a tömegközlekedő gyerekek, felnőttek is naponta szívják a szmogot. A légszennyezésről pedig mára kimutatták, hogy az egyik vezető halálok, a gyerekeknél pedig már magzati korban is képes károsodást okozni.

Vigyázzatok magatokra!

Tetszett a cikk? Kérdésed van?

Látogass el hivatalos FB-oldalamra, csatlakozz FB-csoportomhoz,  vagy írj rám e-mailben!

Instán is megtalálsz: @szondayszandra 

 Képek forrása: 1. Matryx 2. ImsomniaGroup 3. Sambeetarts 4. Matryx  5. MTI