Legelső posztjaim egyikében közzétettem nektek egy videót a Tirone David-féle műtétről, melynek során az abnormális aorta-szakaszt egy műanyag érrel cserélik ki. Noha közben kiderült, hogy nem egészen ezt a műtéti eljárást fogják nálam elvégezni (mivel műbillentyű beültetésére is szükség lesz, de erről majd bővebben), ezúttal az okokról szeretnék fontos információkat megosztani veletek. Persze nem szeretném, ha most mindenki bepánikolna, és orvoshoz rohanna tüneteket hallucinálva, de fontos tudnunk erről a betegségről, és a lehetőségekről. 

Kép: Anna Rudak - "Anchored"

Biztosan hallottatok már olyan esetről, amikor megdöbbentően életerős, sportos fiatalok hirtelen összeestek és meghaltak. A háttérben sok betegség állhat, de sajnos előfordul, hogy aorta ruptúráról van szó, azaz elszakad, kilyukad a főverőér, és a beteg másodperceken belül belehal a belső vérzésbe. (Hiszen a főverőér szállítja a legtöbb vért.) Ezért fontos, hogy a Marfan-szindrómás betegeket idejében diagnosztizálják, mivel ezzel a genetikai betegséggel együtt járhat az aorta aneurizma, amit ha nem kontrollálnak, kezelnek, ill. a beteg nem esik át időben prevenciós (megelőző) műtéten, mint most én, akkor teljesen váratlanul, minden előjel nélkül is bekövetkezhet a katasztrófa. Ugyanakkor nem csak Marfan-szindrómásokat, vagy más, amúgy ritka kötőszöveti rendellenességgel (Turner-, Ehlers-Danlos, Noonan-szindróma) élőket érinthet a probléma.

A ruptúrának egyik "finomabb" változata, a disszekció, tulajdonképp a ruptúra előszobája: ilyenkor a főverőér belső falán repedés, szakadás alakul ki.  Ráadásul, ezen a szakadáson az áramló vér benyomul, szétválasztja az érfali rétegeket, és kettős ércsatornát alakít ki (mindkét csatornában áramlik a vér). Ez szintén életveszélyes állapot, és az egyik legsúlyosabb nagyér katasztrófák közé tartozik. Kezelés nélkül ugyanis a betegek 84 %-a meghal egy hónapon belül! 

A képen II. György angol király látható. Az ő udvari orvosától tudjuk, az uralkodó halálát erőlködés hatására kialakult aortarepedés okozta 1760.  október 25-én.  

Na de mitől alakul ki?

Mint említettem, elsősorban bizonyos kötőszöveti rendellenességgel élők veszélyeztetettek, mivel az erek falai jóval gyengébbek, és idővel elvékonyodnak, az erek kitágulnak. De a tartósan magas vérnyomás, az időskor és a terhesség is hajlamosító tényező lehet. A leggyakrabban érintett korosztály a 60 év felettieké, és férfiak 2-5-ször gyakrabban érintettek, mint a nők. Évente kb. 10-30 esetben diagnosztizálnak disszekciót per egy millió lakos. 

A meggyengült érfal azért veszélyes, mert egy nagyobb vérnyomás kiugrás miatt beszakadhat az érfal. Magas vérnyomást pedig sok minden okozhat: stressz, időjárás, fizikai erőlködés, jellemzően nehéz tárgyak cipelése, de akár egy,- khm - szexuális aktus is. (A betegség első tudományos leírását adó Morgagni könyvében pont egy olyan katona halálát hozza fel példának, aki szexuális aktus közben halálozott el.)

Éppen ezért a Marfan-szindrómások le vannak tiltva bizonyos tevékenységekről (no nem a szexről). Nem szabad 4-5 kilónál súlyosabb dolgot cipelni, súlyzózni (pl. fekvenyomni), hegynek felfelé bringázni, de kerülendő a búvárkodás, vagy a gyakori ütéssel, eséssel járó sportok is (küzdő- és extrém sportok).

Miről ismerhetjük fel?

Az aorta disszekciónak elég változatosak a tünetei, előfordulhat, hogy olykor tünetmentes marad, de az egyik legismertebb tünete a késszúrásszerű, éles fájdalom, ami megsemmisülés érzéssel is járhat. A fájdalom helye, iránya változhat (ez az ún. migráló fájdalom), időnként kisugározhat hátba, hasba. Előfordulhat eszméletvesztés, az alsó végtagok vérellátási zavara (hideg, sápadt, fájdalmas láb), vagy hasi panaszok (a zsigeri artériák vérellátási zavara miatt). Emiatt sajnos előfordul, hogy a tünetekből más betegségre gyanakodnak (stroke, infarktus, embólia), és nem a megfelelő osztályra kerül a beteget.

A képen: az aorta disszekció típusai (http://www.surgery.usc.edu)

És mit lehet tenni?

A disszekció sürgős műtéti beavatkozást kíván: ergo, ha a veszélyeztetett csoportba tartozunk, és a fenti tüneteket tapasztaljuk, ne legyintsünk, hogy majd elmúlikt! Ugyanilyen fontos a megelőzés, azaz az alapos kivizsgálás, a rendszeres kontroll, és a kímélő, egészséges életmód (bizony, akár a táplálkozással is segíthetünk csökkenteni a vérnyomást, erősíthetjük az érfalakat). Ha pedig az orvos úgy látja, szükséges a megelőző műtét, ne rémüljünk meg: nagyon jók a gyógyulási arányok! 

A műtéti eljárásról még fogok írni, szóval folyt. köv.! Ja,és ne stresszeljetek! Szusza!

A cikk megírásához Dr. Szabolcs Zoltán professzor úr honlapjáról lestem.