Évekkel ezelőtt a híres antropológustól, Margaret Mead-től megkérdezte az egyik hallgató, hogy mit tart a kultúra, a civilizáció első jeleinek. A hallgató azt várta, hogy Mead majd horgokról, agyagedényekről vagy köszörűkövekről fog beszélni. Ám Mead azt felelte, a civilizáció első jele az ősi kultúrában egy combcsont volt, ami eltörött, majd meggyógyult.
Mead elmagyarázta, hogy a természetben, ha egy állat eltöri a lábát, meghal. Nem futhat el a veszélytől, nem juthat a folyóhoz inni vagy élelmet keresni. Egyetlen állat sem él annyi ideig egy törött lábbal, hogy a csont beforrjon.
A törött combcsont, ami meggyógyult, bizonyíték arra, hogy valaki időt szánt arra, hogy együtt maradjon azzal, akit baleset ért, bekötözte a sérülést, biztonságba vitte és ápolta a beteget, amíg meg nem gyógyult. A civilizáció ott kezdődik, amikor valaki, akár nehézségek árán is, segít annak, aki bajban van. (Az első képen: Mead az Admiralitás-szigeteken 1953-ban, Bettmann Archive)
Egy úttörő személyiség
Margaret Mead rendkívüli személyiség és szakember volt, a tudományos élet elismert, ám kissé ellentmondásos alakjának számított. Fontos szerepet játszott abban, hogy az antropológia népszerűvé váljon az amerikai és nyugati kultúrában. Az 1960-as évektől rendszeresen szerepelt a televízióban és a sajtóban. Beszámolói a Csendes-óceán déli területein, valamint a Délkelet-Ázsiában élő tradicionális kultúrák szexuális hagyományairól, nézeteiről nagyban hozzájárultak az 1960-as évek szexuális forradalmához, és Mead kiállt az egyre szabadabbá váló szexuális szokások mellett is. (A képen Margaret Mead fiatal tudósként, Encyclopædia Britannica, Inc.)
Kutatásai során főként három problémakörre fókuszált: a gyermeknevelésre, a személyiségre és a kultúrára. Első könyvének megírásához hosszú ideig egy kis szamoai közösségben élt, ahol azt vizsgálta, hogyan élik meg a serdülőkort más körülmények között élő fiatalok. Végül arra az eredményre jutott, hogy a gyermekkor és a felnőttkor közötti határ – vagyis a serdülőkor – Szamoában egy zavartalan átmeneti időszaknak számít, azaz a fiatalokra nem jellemző sem érzelmi, sem pszichés szorongás vagy zavarodottság. (A képen Mead Szamoán 1926-ban, Manuscript Division, Library of Congress)
Élete és karrierje
Margaret Mead 1901-ben jött világra egy ötgyermekes családban a Pennsylvania állambeli Philadelphiában. 1924-ben végzett az egyetemen Dr. Ruth Benedict tanítványaként, 1929-ben doktorált. Hosszú ideig dolgozott az Amerikai Természettudományi Múzeum kurátoraként.
Mead megfigyelő képességét nagyanyjától és édesanyjától örökölte. Édesanyja, Emily Fogg Mead szociológus volt, aki olasz bevándorlókat tanulmányozott. Amikor kisgyermek volt, nagyanyja és édesanyja minden vele történő eseményt megfigyelt és feljegyzett. Később ennek alapján jött rá a fontos felfedezések megfigyelésének és rögzítésének fontosságára.
Háromszor ment férjhez, társai szintén szakmabeliek, antropológusok voltak. Legjobban harmadik férjét szerette, ez a házasság tartott a leghosszabb ideig, míg férje 1950-ben el nem hagyta. Gregory Bateson-től egy lánya is született, Mary Catherine Bateson, akiből később szintén antropológus lett.
Margaret Mead hamadik férjével, Gregory Batesonnel új-guineai otthonukban munka közben (Encyclopædia Britannica, Inc.)
Érdekesség, hogy Mead lányának gyermekorvosa az akkor még karrierje elején járó Benjamin Spock volt, akinek 1946-ban publikált Csecsemő- és gyermekgondozás című könyve minden idők egyik legnagyobb könyvsikere lett: 1998-ig 50 millió példányban kelt el. Spock művében felhasználta Mead néhány saját tapasztalatát és etnológiai megfigyelését, amiket rendszeresen megosztott a gyermekorvossal is. Például hogy a csecsemőket akkor kell etetni, amikor igényük van rá, nem pedig egy előre meghatározott menetrend szerint.
Emlékezete
Mead hasnyálmirigy rákban halt meg 1978. november 15-én, a Pennsylvania állambeli Buckingham városában nyugszik. Élete során számtalan egyetemnek, kutatóintézménynek lett tiszteletbeli tagja. 1979-ben Jimmy Cartertől megkapta posztumusz a Szabadság Elnöki Medálja kitüntetést. Több iskola is is viseli Mead nevét, az Amerikai Természettudományi Múzeum pedig rendszeresen megrendezi a Meadről elnevezett dokumentumfilm-fesztivált. (A képen Mead 1969-ben, Internet Archive Book Images @ Flickr Commons)
(A fenti történetet lejegyezte: Ira Byock.)
