Szívrák: tényleg létezik?

2020. július 25. 15:49 - Szonday Szandra

Ma, miközben tallóztam az MTI-híreket, egy roppant szűkszavú, ám megdöbbentő közleménybe botlottam: "Ritka betegségben, szívrákban elhunyt Ondrej Buchtela, 20 éves cseh jégkorongozó." A fiatal reménység egy hónappal ezelőtt beszélt először nyilvánosan a betegségéről. Rövid idő alatt 3,5 millió koronát (46 millió forint) sikerült összegyűjteni a gyógykezelésére, még világsztárok is segíteni igyekeztek, azonban a fiatal hokis életét nem tudták megmenteni.

Miután szüleim és több ismerősöm, barátom is rákban hunyt el, illetve alapvetően tájékozottnak tartom magam orvosi téren (rákényszerültem...), azt hittem, nem nagyon lehet új dolgot mondani számomra a daganatos betegségekkel kapcsolatban. Azonban, bevallom, szívrákos esetről még nem hallottam.

Persze, igazából "logikus" a dolog, hiszen a rák a testet alkotó sejtek genetikai meghibásodásából ered (leegyszerűsítve: a sejtek "elfelejtenek" meghalni, burjánzásba kezdenek), így aztán a test bármely részén kialakulhat daganat, ahol a sejtek programozásra elromlik. (A képen a fiatalon lehunyt Ondrej Buchtela.)

Sőt: ez a probléma nem csak az embereket, állatokat, hanem a növényeket is érinti, valamilyen fertőzés hatására kialakulhat rák akár egy fában is, igaz, náluk szerencsésebb a helyzet. Nincsenek létfenntartó szerveik, amelyeknek megbetegedése életüket veszélyeztetné; nem képződnek áttétek. Egyébként a sejtek mutálódása alapvetően általános jelenség, naponta rengetegszer megtörténik testünkben, ám amíg a szervezet önjavító mechanizmusa, immunrendszere képes kordában tartani ezt, addig nincs baj.

Ritka kór

Az ok amiért eddig nem nagyon hallhattam a szívrákról az az, hogy rendkívül ritka. De miért?

A rák kialakulásának esélyét nagyban növeli, hogy az adott helyen, szervben mennyire gyakran osztódnak, cserélődnek a sejtek, azaz hol van a legnagyobb esély arra, hogy veszélyes mutáció jöjjön létre. Ezért a legtöbb rák hámsejtekből, a szerveket "bélelő" sejtekből alakul ki. Nem véletlen, hogy a viszonylag gyakori ráktípusok közé tartozik a bőrrák, míg a csontrák ritkábbnak számít. A listavezető egyébként a mell-, tüdő-, prosztata- és bélrák.1

Meghatározó az is, hol található az érintett terület, pl. melanóma ritkán alakul ki a test szokatlan részén, pl. a szemben. Ezen kívül vannak egyes altípusok, amik ritkának számítanak: a non-Hodgkin lymphoma (NHL) gyakori ráktípus, azonban egyes altípusai nagyon kevés beteget érintenek. Kicsit furcsán hangozhat, de a gyermekek, fiatalok rákos megbetegedése is ritkának számít az összes rákos esetet tekintve. (A képen egy szívtumor az ultrahangfelvétele. Forrás: scielo.br)

Visszatérve a szívre: a szív tulajdonképpen szívizomsejtekből (cardiomyocita) áll, amik más izomtípusok közötti átmenetnek tekinthetők: ez igaz külsejükre, struktúrájukra, anyagcseréjükre, az ingerlés-összehúzódás kapcsolatára és összehúzódásuk mechanizmusára nézve is. Továbbá az ún. végdifferenciált sejtek közé tartoznak, akár az idegsejtek, azaz osztódásra nem képesek. A sejtfejlődés egy adott szakaszában kilépnek a sejtciklusból, és szaporodásra a továbbiakban nem késztethetők.2 Valószínűleg ez az egyik oka, hogy rendkívül ritkán alakul ki daganat a szívizom szöveteiben, hiszen a szívünket alkotó sejtek fiatal korunkban kialakulnak, aztán végzik a dolgukat, új sejtek csak kivételes esetekben, pl. sérülés esetén képződnek.

És még egy: a szívizomsejtek nincsenek annyi rákkeltő hatásnak kitéve (kemikáliák, sugárzások, fertőzések), mint más szervünk, pl. a bőrünk. A ritkaságot jellemzi hogy a Cleveland Clinica évente mindössze kb. 20 szívdaganatos beteget kezel.

Kilátások

A szívnek lehetnek jóindulatú daganatai is, amiket általában sebészi eljárással távolítanak el, és ha nem maradnak vissza szívritmus- vagy szíváramlási zavarok, a beteg teljes életet élhet.3

A rosszindulatú daganatoknál azonban más a helyzet, mivel ugyanúgy képezhetnek áttéteket, és a műtét mellett kemoterápiára, sugárkezelésre is szükség lehet. Sajnos általában rossz prognózisúak. Leggyakoribb tumor a szívizomzatból kiinduló rabdomioszarkóma, és többnyire középkorú férfiakat érint. Az is előfordulhat, hogy máshol kialakult rákos daganat okoz áttétet a szívben, pl. a festékes bőrrák (melanoma malignum).

A daganat sokáig észrevétlen maradhat, az első tünetek a szív működési zavaraival függhetnek össze: szívritmuszavar, légszomj, szédülés, köhögés, mellkasi fájdalom, stb. Az áttétek mellett veszélyt jelenthet az is, hogy a szívdaganat akár embóliát is okozhat.