Az ember általában naivan azt gondolja, ha átesik a régen várt, nagy műtéten, meggyógyul, és minden rendben lesz. Igen ám, de eltelik pár hét, hónap, és rá kell jönnünk, az élet nem olyan egyszerű. Egyrészt, mert a lábadozás ideje elnyúlhat (legalábbis jó idő kell, mire visszanyerjük erőnket, teljesítőképességünket), másrészt lehet, hogy az alapvető egészségügyi probléma megszűnik, de megjelenhetnek átmenetileg olyan betegségek, tünetek, amik lehet, hogy semminek tűnnek mondjuk a szívbetegséghez képest, de igencsak megkeseríthetik az ember életét. Ezek persze nem törvényszerűek, de jó, ha lelkiekben felkészülünk, ne érjen minket meglepetésként a dolog.
Ezek közül veszek most sorra néhányat saját tapasztalataim alapján. Elöljáróban elmondható, hogy a panaszok megjelenéséhez egyszerre járul hozzá az alapbetegség, a fizikai és lelki megterhelés, valamint a sok gyógyszer, amit kapunk a kezelés alatt. Gondoljunk bele: orvosom szerint egy olyan nyitott szívműtét, amin én is átestem, olyan hatással van a szervezetre, mintha elcsapott volna egy autó. Egy ekkora traumát nyilván nem hever ki testünk (és lelkünk) egyik napról a másikra. Természetesen mindenkinek azt tanácsolom, hogy bármilyen tünetet is tapasztal, öndiagnózis helyett forduljon kezelő- vagy háziorvosához, és a kontrollokon se hallgassa el a jelentéktelennek tűnő panaszokat.